Az AI kilépett a kísérleti projektek világából, és belépett a vállalati működés legfontosabb folyamataiba: döntéseket támogat, ügyfeleket szolgál ki, tartalmat készít, adatot elemez, folyamatokat automatizál, és egyre több területen valódi digitális munkatárssá válik. A generatív AI után most az Agentic AI korszaka jött el: olyan autonóm rendszereké, amelyek már nemcsak válaszolnak, hanem terveznek, végrehajtanak és eredményt szállítanak. Az AI Trends 2026 szekció azt mutatja meg, hogyan alakul át az üzlet, a munka, a kreativitás és a technológiai verseny egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia már nem eszköz, hanem stratégiai erő. Szó lesz megtérülésről, skálázható AI-megoldásokról, új vállalati működési modellekről, adatbiztonságról, szabályozásról, ember és gép együttműködéséről, valamint arról, hogy kik lesznek az AI-korszak valódi nyertesei. Bátran, gyorsan, okosan – ha így használod az AI-t, versenyelőnyt építhetsz, ha óvatoskodsz, lemaradsz!

Azt már mindenki érzi, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai kérdés, ez már a közösségről, a társadalomról, a hatalomról szól, és végső soron Rólad, aki használod! Az AI ott van a munkahelyeinken, az iskoláinkban, a hírekben, a közszolgáltatásokban, az egészségügyben és a mindennapi döntéseink hátterében. Segít, gyorsít, elemez, javasol – és közben észrevétlenül átrajzolja azt, hogy mit jelent tudni, dolgozni, alkotni, dönteni és felelősséget vállalni. Az AI és Társadalom szekció arról szól, ami a technológiai áttörések mögött igazán számít: Rólunk. Arról, hogy miként fogunk élni a következő évtizedekben, kik lesznek a nagy nyertesei és vesztesei ennek az átalakulásnak, hogyan találják meg a felnővő generációk a lehetőségeket az átmeneti korszakban, amikor a technológia eredményei talán még kevésbé látszanak, mint a közösségekre gyakorolt negatív hatásai. Vajon milyen társadalmat építünk az AI segítségével és mi marad ebben az új világban, nekünk embereknek?

Az AI és az autonóm rendszerek 2026-ban már műveleti valóságot jelentenek. Műholdak, drónok, szenzorhálózatok és kibervédelmi platformok kapcsolódnak össze, hogy gyorsabban és pontosabban értelmezzék a világ legkritikusabb helyzeteit. Az AI ma már nemcsak adatot elemez, hanem döntéseket támogat, fenyegetéseket jelez előre, rendszereket irányít és új védelmi képességeket teremt. Az AI Űripar és Védelem szekció azt vizsgálja, hogyan alakítja át az AI az űripart, miként segíti az űrkutatást, hogyan írja át a biztonságpolitikát és a modern védelem működését. Szó lesz autonóm rendszerekről, drónokról, műholdas adatelemzésről, kibervédelemről, stratégiai szuverenitásról és az emberi kontroll kérdéséről. 2026 legfontosabb kérdése, hogyan használható gyorsan, felelősen és biztonságosan az AI a haditechnikában egy egyre kiszámíthatatlanabb világban, ahol a technológiai fölény már a döntési sebességen és a megbízható adatokon múlik.

Ma már senki sem engedheti meg magának, hogy a kibervédelemre, mint háttérben futó feladatvégzésre tekintsen. A digitális térben a védekezés üzleti, állami és társadalmi kihívássá vált. 2026-ban a támadások gyorsabbak, automatizáltabbak és nehezebben felismerhetők: a mesterséges intelligencia egyszerre erősíti a védekező rendszereket és ad új eszközöket a támadók kezébe. Adathalászat, deepfake, zsarolóvírusok, ellátási láncok sérülékenysége, kritikus infrastruktúrák védelme és emberi hibák – a kockázatok ma már összekapcsolódó fenyegetési térképet rajzolnak. Az ITBN-nel közösen szervezett kiberbiztonsági szekció azt vizsgálja, hogyan lehet felkészülni egy olyan digitális környezetre, ahol a támadás és a védekezés tempóját is gyorsítja az AI. Szó lesz incidenskezelésről, adatvédelemről, vállalati ellenálló képességről, szabályozásról és vezetői felelősségről. 2026 legfontosabb kérdése: ki tudunk-e lépni abból az ördögi körből, amelyben mindig csak reagálunk a támadásokra?

A pénzügyi szektor az AI-forradalom egyik legnagyobb nyertese. 2026-ban a mesterséges intelligencia már gyorsabb elemzéseket készít, valós időben támogatja a befektetési döntéseket, felismeri a csalásokat, személyre szabja a banki szolgáltatásokat, és új alapokra helyezi a kockázatkezelést. Miközben az algoritmusok egyre több döntést készítenek elő, egyre fontosabbá válik az átláthatóság, a bizalom és a szabályozói megfelelés. Az AI és Pénzügyek szekció bemutatja, hogyan alakítja át az AI a bankok, biztosítók, fintech cégek és tőkepiaci szereplők működését. Szó lesz intelligens befektetésekről, digitális fizetésekről, AI-alapú ügyfélélményről, pénzügyi csalások elleni védelemről és a jövő pénzügyi ökoszisztémájáról. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy ha az AI irányítja a tranzakciókat, a gép ad el és vesz befektetési eszközöket, a compliance automatikusan kiszűri a gyanús utalásokat, mi marad feladatként a banki szakértőknek?

Az AI néhány év alatt alapjaiban írta át az egyetemek világát. Megváltozott, hogy hogyan tanulunk, hogyan keresünk tudást, hogyan írunk, kutatunk, vizsgázunk és értékelünk teljesítményt. A hallgatók ma már intelligens eszközökkel dolgoznak, a tanárok új pedagógiai helyzetekkel szembesülnek, az intézmények pedig azt kérdezik: mi marad az egyetem szerepe egy olyan korban, amikor a válaszok másodpercek alatt megszületnek? A kihívás már nem pusztán a csalás kiszűrése vagy az AI használatának szabályozása, hanem annak újragondolása, mit jelent a valódi tudás, önálló gondolkodás és mi számít értékes diplomának 2026-ban. Az AI és Oktatás szekcióban magyar és nemzetközi egyetemi vezetők, kutatók és oktatási szakértők keresik a választ arra, hogyan alakul át a tanulás, a vizsgáztatás, a kutatás és az egyetemek társadalmi küldetése. A tét: képes-e a felsőoktatás újra feltalálni önmagát, vagy elveszíti történelmi szerepét a tudás meghatározó intézményeként.

Az AI az egészségügy egyik legnagyobb fordulatát hozza el: gyorsabb diagnózisokat, pontosabb előrejelzéseket, személyre szabott terápiákat és hatékonyabb betegutakat ígér. 2026-ban a mesterséges intelligencia már orvosi képeket elemez, kockázatokat jelez, kutatási folyamatokat gyorsít, adminisztratív terheket csökkent, és új lehetőségeket nyit a gyógyszerfejlesztésben, a megelőzésben és a krónikus betegségek kezelésében. Közben egyre élesebb kérdés, hogy hol húzódik a határ technológiai segítség és orvosi felelősség között. Kié az adat? Ki dönt a beteg sorsáról? Hogyan őrizhető meg a bizalom, az emberi figyelem és az ellátás biztonsága egy algoritmusokkal támogatott rendszerben? Az AI és Healthcare szekcióban magyar és nemzetközi szakértők mutatják be, hogyan alakítja át szinte napról napra az AI az egészségügyet. A tét óriási: lehet-e az AI-ból olyan társ az orvoslásban, amely nem távolabb visz az embertől, hanem közelebb a jobb, gyorsabb és igazságosabb ellátáshoz.

Túl vagyunk azon, amikor a média beköltözött az életünkbe, most éppen az életünket töltjük fel a mesterséges intelligencia különböző platformjaira. Az AI gyorsítja a tartalomgyártást, új eszközöket ad az újságíróknak, személyre szabja a hírfogyasztást, és közben minden eddiginél élesebben veti fel a hitelesség kérdését. 2026-ban a mesterséges intelligencia már cikkeket vázol, adatokat elemez, videót és hangot generál, fordít, szerkeszt, címet ajánl, közönséget mér, és segít felismerni a manipulált tartalmakat. Ugyanakkor a deepfake, az automatizált dezinformáció és az algoritmusok által formált nyilvánosság új korszakot nyit a tájékozódásban. A kérdés, hogy vajon többet tudunk-e a világról, mint korábban vagy csak ugyanazt látjuk, halljuk megsokszorozva? Az AI és Média szekció azt vizsgálja, hogyan változik az újságírás, a tartalomfejlesztés, a hirdetési piac és a közönségkapcsolat egy olyan világban, ahol a technológia már a valóság érzékelését is befolyásolja.

Az AI kilépett a kísérleti projektek világából, és belépett a vállalati működés legfontosabb folyamataiba: döntéseket támogat, ügyfeleket szolgál ki, tartalmat készít, adatot elemez, folyamatokat automatizál, és egyre több területen valódi digitális munkatárssá válik. A generatív AI után most az Agentic AI korszaka jött el: olyan autonóm rendszereké, amelyek már nemcsak válaszolnak, hanem terveznek, végrehajtanak és eredményt szállítanak. Az AI Trends 2026 szekció azt mutatja meg, hogyan alakul át az üzlet, a munka, a kreativitás és a technológiai verseny egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia már nem eszköz, hanem stratégiai erő. Szó lesz megtérülésről, skálázható AI-megoldásokról, új vállalati működési modellekről, adatbiztonságról, szabályozásról, ember és gép együttműködéséről, valamint arról, hogy kik lesznek az AI-korszak valódi nyertesei. Bátran, gyorsan, okosan – ha így használod az AI-t, versenyelőnyt építhetsz, ha óvatoskodsz, lemaradsz!

Azt már mindenki érzi, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai kérdés, ez már a közösségről, a társadalomról, a hatalomról szól, és végső soron Rólad, aki használod! Az AI ott van a munkahelyeinken, az iskoláinkban, a hírekben, a közszolgáltatásokban, az egészségügyben és a mindennapi döntéseink hátterében. Segít, gyorsít, elemez, javasol – és közben észrevétlenül átrajzolja azt, hogy mit jelent tudni, dolgozni, alkotni, dönteni és felelősséget vállalni. Az AI és Társadalom szekció arról szól, ami a technológiai áttörések mögött igazán számít: Rólunk. Arról, hogy miként fogunk élni a következő évtizedekben, kik lesznek a nagy nyertesei és vesztesei ennek az átalakulásnak, hogyan találják meg a felnővő generációk a lehetőségeket az átmeneti korszakban, amikor a technológia eredményei talán még kevésbé látszanak, mint a közösségekre gyakorolt negatív hatásai. Vajon milyen társadalmat építünk az AI segítségével és mi marad ebben az új világban, nekünk embereknek?

Az AI és az autonóm rendszerek 2026-ban már műveleti valóságot jelentenek. Műholdak, drónok, szenzorhálózatok és kibervédelmi platformok kapcsolódnak össze, hogy gyorsabban és pontosabban értelmezzék a világ legkritikusabb helyzeteit. Az AI ma már nemcsak adatot elemez, hanem döntéseket támogat, fenyegetéseket jelez előre, rendszereket irányít és új védelmi képességeket teremt. Az AI Űripar és Védelem szekció azt vizsgálja, hogyan alakítja át az AI az űripart, miként segíti az űrkutatást, hogyan írja át a biztonságpolitikát és a modern védelem működését. Szó lesz autonóm rendszerekről, drónokról, műholdas adatelemzésről, kibervédelemről, stratégiai szuverenitásról és az emberi kontroll kérdéséről. 2026 legfontosabb kérdése, hogyan használható gyorsan, felelősen és biztonságosan az AI a haditechnikában egy egyre kiszámíthatatlanabb világban, ahol a technológiai fölény már a döntési sebességen és a megbízható adatokon múlik.

Ma már senki sem engedheti meg magának, hogy a kibervédelemre, mint háttérben futó feladatvégzésre tekintsen. A digitális térben a védekezés üzleti, állami és társadalmi kihívássá vált. 2026-ban a támadások gyorsabbak, automatizáltabbak és nehezebben felismerhetők: a mesterséges intelligencia egyszerre erősíti a védekező rendszereket és ad új eszközöket a támadók kezébe. Adathalászat, deepfake, zsarolóvírusok, ellátási láncok sérülékenysége, kritikus infrastruktúrák védelme és emberi hibák – a kockázatok ma már összekapcsolódó fenyegetési térképet rajzolnak. Az ITBN-nel közösen szervezett kiberbiztonsági szekció azt vizsgálja, hogyan lehet felkészülni egy olyan digitális környezetre, ahol a támadás és a védekezés tempóját is gyorsítja az AI. Szó lesz incidenskezelésről, adatvédelemről, vállalati ellenálló képességről, szabályozásról és vezetői felelősségről. 2026 legfontosabb kérdése: ki tudunk-e lépni abból az ördögi körből, amelyben mindig csak reagálunk a támadásokra?

A pénzügyi szektor az AI-forradalom egyik legnagyobb nyertese. 2026-ban a mesterséges intelligencia már gyorsabb elemzéseket készít, valós időben támogatja a befektetési döntéseket, felismeri a csalásokat, személyre szabja a banki szolgáltatásokat, és új alapokra helyezi a kockázatkezelést. Miközben az algoritmusok egyre több döntést készítenek elő, egyre fontosabbá válik az átláthatóság, a bizalom és a szabályozói megfelelés. Az AI és Pénzügyek szekció bemutatja, hogyan alakítja át az AI a bankok, biztosítók, fintech cégek és tőkepiaci szereplők működését. Szó lesz intelligens befektetésekről, digitális fizetésekről, AI-alapú ügyfélélményről, pénzügyi csalások elleni védelemről és a jövő pénzügyi ökoszisztémájáról. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy ha az AI irányítja a tranzakciókat, a gép ad el és vesz befektetési eszközöket, a compliance automatikusan kiszűri a gyanús utalásokat, mi marad feladatként a banki szakértőknek?

Az AI néhány év alatt alapjaiban írta át az egyetemek világát. Megváltozott, hogy hogyan tanulunk, hogyan keresünk tudást, hogyan írunk, kutatunk, vizsgázunk és értékelünk teljesítményt. A hallgatók ma már intelligens eszközökkel dolgoznak, a tanárok új pedagógiai helyzetekkel szembesülnek, az intézmények pedig azt kérdezik: mi marad az egyetem szerepe egy olyan korban, amikor a válaszok másodpercek alatt megszületnek? A kihívás már nem pusztán a csalás kiszűrése vagy az AI használatának szabályozása, hanem annak újragondolása, mit jelent a valódi tudás, önálló gondolkodás és mi számít értékes diplomának 2026-ban. Az AI és Oktatás szekcióban magyar és nemzetközi egyetemi vezetők, kutatók és oktatási szakértők keresik a választ arra, hogyan alakul át a tanulás, a vizsgáztatás, a kutatás és az egyetemek társadalmi küldetése. A tét: képes-e a felsőoktatás újra feltalálni önmagát, vagy elveszíti történelmi szerepét a tudás meghatározó intézményeként.

Az AI az egészségügy egyik legnagyobb fordulatát hozza el: gyorsabb diagnózisokat, pontosabb előrejelzéseket, személyre szabott terápiákat és hatékonyabb betegutakat ígér. 2026-ban a mesterséges intelligencia már orvosi képeket elemez, kockázatokat jelez, kutatási folyamatokat gyorsít, adminisztratív terheket csökkent, és új lehetőségeket nyit a gyógyszerfejlesztésben, a megelőzésben és a krónikus betegségek kezelésében. Közben egyre élesebb kérdés, hogy hol húzódik a határ technológiai segítség és orvosi felelősség között. Kié az adat? Ki dönt a beteg sorsáról? Hogyan őrizhető meg a bizalom, az emberi figyelem és az ellátás biztonsága egy algoritmusokkal támogatott rendszerben? Az AI és Healthcare szekcióban magyar és nemzetközi szakértők mutatják be, hogyan alakítja át szinte napról napra az AI az egészségügyet. A tét óriási: lehet-e az AI-ból olyan társ az orvoslásban, amely nem távolabb visz az embertől, hanem közelebb a jobb, gyorsabb és igazságosabb ellátáshoz.

Túl vagyunk azon, amikor a média beköltözött az életünkbe, most éppen az életünket töltjük fel a mesterséges intelligencia különböző platformjaira. Az AI gyorsítja a tartalomgyártást, új eszközöket ad az újságíróknak, személyre szabja a hírfogyasztást, és közben minden eddiginél élesebben veti fel a hitelesség kérdését. 2026-ban a mesterséges intelligencia már cikkeket vázol, adatokat elemez, videót és hangot generál, fordít, szerkeszt, címet ajánl, közönséget mér, és segít felismerni a manipulált tartalmakat. Ugyanakkor a deepfake, az automatizált dezinformáció és az algoritmusok által formált nyilvánosság új korszakot nyit a tájékozódásban. A kérdés, hogy vajon többet tudunk-e a világról, mint korábban vagy csak ugyanazt látjuk, halljuk megsokszorozva? Az AI és Média szekció azt vizsgálja, hogyan változik az újságírás, a tartalomfejlesztés, a hirdetési piac és a közönségkapcsolat egy olyan világban, ahol a technológia már a valóság érzékelését is befolyásolja.

Az AI kilépett a kísérleti projektek világából, és belépett a vállalati működés legfontosabb folyamataiba: döntéseket támogat, ügyfeleket szolgál ki, tartalmat készít, adatot elemez, folyamatokat automatizál, és egyre több területen valódi digitális munkatárssá válik. A generatív AI után most az Agentic AI korszaka jött el: olyan autonóm rendszereké, amelyek már nemcsak válaszolnak, hanem terveznek, végrehajtanak és eredményt szállítanak. Az AI Trends 2026 szekció azt mutatja meg, hogyan alakul át az üzlet, a munka, a kreativitás és a technológiai verseny egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia már nem eszköz, hanem stratégiai erő. Szó lesz megtérülésről, skálázható AI-megoldásokról, új vállalati működési modellekről, adatbiztonságról, szabályozásról, ember és gép együttműködéséről, valamint arról, hogy kik lesznek az AI-korszak valódi nyertesei. Bátran, gyorsan, okosan – ha így használod az AI-t, versenyelőnyt építhetsz, ha óvatoskodsz, lemaradsz!

Azt már mindenki érzi, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai kérdés, ez már a közösségről, a társadalomról, a hatalomról szól, és végső soron Rólad, aki használod! Az AI ott van a munkahelyeinken, az iskoláinkban, a hírekben, a közszolgáltatásokban, az egészségügyben és a mindennapi döntéseink hátterében. Segít, gyorsít, elemez, javasol – és közben észrevétlenül átrajzolja azt, hogy mit jelent tudni, dolgozni, alkotni, dönteni és felelősséget vállalni. Az AI és Társadalom szekció arról szól, ami a technológiai áttörések mögött igazán számít: Rólunk. Arról, hogy miként fogunk élni a következő évtizedekben, kik lesznek a nagy nyertesei és vesztesei ennek az átalakulásnak, hogyan találják meg a felnővő generációk a lehetőségeket az átmeneti korszakban, amikor a technológia eredményei talán még kevésbé látszanak, mint a közösségekre gyakorolt negatív hatásai. Vajon milyen társadalmat építünk az AI segítségével és mi marad ebben az új világban, nekünk embereknek?

Az AI és az autonóm rendszerek 2026-ban már műveleti valóságot jelentenek. Műholdak, drónok, szenzorhálózatok és kibervédelmi platformok kapcsolódnak össze, hogy gyorsabban és pontosabban értelmezzék a világ legkritikusabb helyzeteit. Az AI ma már nemcsak adatot elemez, hanem döntéseket támogat, fenyegetéseket jelez előre, rendszereket irányít és új védelmi képességeket teremt. Az AI Űripar és Védelem szekció azt vizsgálja, hogyan alakítja át az AI az űripart, miként segíti az űrkutatást, hogyan írja át a biztonságpolitikát és a modern védelem működését. Szó lesz autonóm rendszerekről, drónokról, műholdas adatelemzésről, kibervédelemről, stratégiai szuverenitásról és az emberi kontroll kérdéséről. 2026 legfontosabb kérdése, hogyan használható gyorsan, felelősen és biztonságosan az AI a haditechnikában egy egyre kiszámíthatatlanabb világban, ahol a technológiai fölény már a döntési sebességen és a megbízható adatokon múlik.

Ma már senki sem engedheti meg magának, hogy a kibervédelemre, mint háttérben futó feladatvégzésre tekintsen. A digitális térben a védekezés üzleti, állami és társadalmi kihívássá vált. 2026-ban a támadások gyorsabbak, automatizáltabbak és nehezebben felismerhetők: a mesterséges intelligencia egyszerre erősíti a védekező rendszereket és ad új eszközöket a támadók kezébe. Adathalászat, deepfake, zsarolóvírusok, ellátási láncok sérülékenysége, kritikus infrastruktúrák védelme és emberi hibák – a kockázatok ma már összekapcsolódó fenyegetési térképet rajzolnak. Az ITBN-nel közösen szervezett kiberbiztonsági szekció azt vizsgálja, hogyan lehet felkészülni egy olyan digitális környezetre, ahol a támadás és a védekezés tempóját is gyorsítja az AI. Szó lesz incidenskezelésről, adatvédelemről, vállalati ellenálló képességről, szabályozásról és vezetői felelősségről. 2026 legfontosabb kérdése: ki tudunk-e lépni abból az ördögi körből, amelyben mindig csak reagálunk a támadásokra?

A pénzügyi szektor az AI-forradalom egyik legnagyobb nyertese. 2026-ban a mesterséges intelligencia már gyorsabb elemzéseket készít, valós időben támogatja a befektetési döntéseket, felismeri a csalásokat, személyre szabja a banki szolgáltatásokat, és új alapokra helyezi a kockázatkezelést. Miközben az algoritmusok egyre több döntést készítenek elő, egyre fontosabbá válik az átláthatóság, a bizalom és a szabályozói megfelelés. Az AI és Pénzügyek szekció bemutatja, hogyan alakítja át az AI a bankok, biztosítók, fintech cégek és tőkepiaci szereplők működését. Szó lesz intelligens befektetésekről, digitális fizetésekről, AI-alapú ügyfélélményről, pénzügyi csalások elleni védelemről és a jövő pénzügyi ökoszisztémájáról. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy ha az AI irányítja a tranzakciókat, a gép ad el és vesz befektetési eszközöket, a compliance automatikusan kiszűri a gyanús utalásokat, mi marad feladatként a banki szakértőknek?

Az AI néhány év alatt alapjaiban írta át az egyetemek világát. Megváltozott, hogy hogyan tanulunk, hogyan keresünk tudást, hogyan írunk, kutatunk, vizsgázunk és értékelünk teljesítményt. A hallgatók ma már intelligens eszközökkel dolgoznak, a tanárok új pedagógiai helyzetekkel szembesülnek, az intézmények pedig azt kérdezik: mi marad az egyetem szerepe egy olyan korban, amikor a válaszok másodpercek alatt megszületnek? A kihívás már nem pusztán a csalás kiszűrése vagy az AI használatának szabályozása, hanem annak újragondolása, mit jelent a valódi tudás, önálló gondolkodás és mi számít értékes diplomának 2026-ban. Az AI és Oktatás szekcióban magyar és nemzetközi egyetemi vezetők, kutatók és oktatási szakértők keresik a választ arra, hogyan alakul át a tanulás, a vizsgáztatás, a kutatás és az egyetemek társadalmi küldetése. A tét: képes-e a felsőoktatás újra feltalálni önmagát, vagy elveszíti történelmi szerepét a tudás meghatározó intézményeként.

Az AI az egészségügy egyik legnagyobb fordulatát hozza el: gyorsabb diagnózisokat, pontosabb előrejelzéseket, személyre szabott terápiákat és hatékonyabb betegutakat ígér. 2026-ban a mesterséges intelligencia már orvosi képeket elemez, kockázatokat jelez, kutatási folyamatokat gyorsít, adminisztratív terheket csökkent, és új lehetőségeket nyit a gyógyszerfejlesztésben, a megelőzésben és a krónikus betegségek kezelésében. Közben egyre élesebb kérdés, hogy hol húzódik a határ technológiai segítség és orvosi felelősség között. Kié az adat? Ki dönt a beteg sorsáról? Hogyan őrizhető meg a bizalom, az emberi figyelem és az ellátás biztonsága egy algoritmusokkal támogatott rendszerben? Az AI és Healthcare szekcióban magyar és nemzetközi szakértők mutatják be, hogyan alakítja át szinte napról napra az AI az egészségügyet. A tét óriási: lehet-e az AI-ból olyan társ az orvoslásban, amely nem távolabb visz az embertől, hanem közelebb a jobb, gyorsabb és igazságosabb ellátáshoz.

Túl vagyunk azon, amikor a média beköltözött az életünkbe, most éppen az életünket töltjük fel a mesterséges intelligencia különböző platformjaira. Az AI gyorsítja a tartalomgyártást, új eszközöket ad az újságíróknak, személyre szabja a hírfogyasztást, és közben minden eddiginél élesebben veti fel a hitelesség kérdését. 2026-ban a mesterséges intelligencia már cikkeket vázol, adatokat elemez, videót és hangot generál, fordít, szerkeszt, címet ajánl, közönséget mér, és segít felismerni a manipulált tartalmakat. Ugyanakkor a deepfake, az automatizált dezinformáció és az algoritmusok által formált nyilvánosság új korszakot nyit a tájékozódásban. A kérdés, hogy vajon többet tudunk-e a világról, mint korábban vagy csak ugyanazt látjuk, halljuk megsokszorozva? Az AI és Média szekció azt vizsgálja, hogyan változik az újságírás, a tartalomfejlesztés, a hirdetési piac és a közönségkapcsolat egy olyan világban, ahol a technológia már a valóság érzékelését is befolyásolja.